Meghökkentek az elemzők: így függ össze az infláció csökkenése az árrésstoppal

Váratlanul érte az elemzőket is a vártnál jobb márciusi inflációs adat, ami az összképen nem javított, de legalább több a biztató jel a jövőre nézve, mint az elmúlt hónapokban bármikor. Fél éve először okozott meglepetést az infláció alakulása – írta meg a Világgazdaság. 

Márciusban kedvezőbb inflációs adatok láttak napvilágot, de a jegybanki célsáv fölött maradó mutatók továbbra is óvatosságra intenek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. „Megállt az infláció emelkedése, a Központi Statisztikai Hivatal szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben havi alapon stagnáltak. Az adat meglepetésként értékelhető, az elemzők ennél magasabb áremelkedést jósoltak. 

– írta korábbi cikkében a gazdasági portál a KSH adatok alapján.

Meglepődtek az elemzők

A számok kedvezőbbek az elemzői várakozásoknál, akik 5, illetve 0,2 százalékos növekedést prognosztizáltak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak kifejtette: az infláció csúcsát februárban érte el, 5,6 százalékkal – a vártnál egy hónappal később és magasabban.

Mint mondta, a kedvezőbb adatok hátterében több tényező áll: az üzemanyagok ára 4,1 százalékkal csökkent, amit részben az olajárak mérséklődése, részben a forint erősödése magyaráz. Emellett az élelmiszerek havi árindexe stagnált, ami szokatlan márciusban, 

Az ING Bank elemzője, Virovácz Péter is nyilatkozott a gazdasági portálnak. Ő azt mondta, hogy az élelmiszer-infláció csökkenésében nemcsak a beavatkozás játszott szerepet, hanem az is, hogy az adatok gyűjtése a hónap közepéig tart, így az intézkedés hatása áprilisban lehet teljes. Molnár Dániel, az MGFÜ szakértője szerint pedig az árak alakulása nem teljesen tükrözi a valós folyamatokat – 

Meglepetés: a szolgáltatói szektor

Meglepetést inkább a szolgáltatások árainak alakulása okozott: a drágulás üteme itt jelentősen visszafogottabbá vált. Ez általános fékeződést jelez, nem egy-két tételhez köthető jelenség. A Világgazdaság cikke szerint ennek hátterében az állhat, hogy az év eleji áremelések inkább egyszeri, adóváltozásokhoz kapcsolódó kiigazítások voltak. A legnagyobb hatást a telefon-, internet- és tévé-előfizetések árváltozása gyakorolta: ezek tavalyi áremelkedése idén már „beépült” az alapba, így márciusban 11 százalékponttal kisebb növekedést mutattak, ami a teljes inflációt 0,3 százalékponttal húzta vissza.

– emelte ki a portál.

De: az árrésstop csak átmeneti intézkedés

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az árrésstop csak átmeneti intézkedés, így a fogyasztók inflációs várakozásain nem biztos, hogy érdemben változtat. A szolgáltatások inflációjának lassulása azonban biztató jel.

Ugyanakkor a maginfláció még mindig 5,7 százalékon áll, ami magasnak számít. Az ING Bank ezért módosította előrejelzését: az év során 4–5,5 százalék közötti inflációra számítanak, éves átlagban pedig körülbelül 5 százalékra. Áprilisban az infláció várhatóan tovább csökken, köszönhetően a bázishatásoknak és az árrésstop teljes körű érvényesülésének – ez lehet az év mélypontja. 

A jegybanki kamatemelés veszélye ugyan csökkent, de a forint gyengesége és a cél feletti infláció továbbra is korlátokat szab a gazdaságpolitikának.

Nyitókép: Hír TV